A katolikus hagyomány szerint Szent Mihály (Mihály arkangyal más néven Michael arkangyal) egyike a 7 arkangyalnak (főangyalnak), ő a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa. Ünnepnapja szeptember 29. Jelképe hatalmas kardja, mellyel legyőz minden gonoszt, akaratereje hatalmas, mint ahogyan ő maga is. Isten iránti hűsége megingathatatlan.

A többi főangyalhoz hasonlóan a mĹąvészetben általában szárnnyal van ábrázolva, egyházi ruhában (alba, dalmatika vagy pluviálé), vagy harci öltözékben (karddal, pajzzsal és kopjával), lábánál a legyőzött sárkánnyal (a Sátán megtestesítőjével).

Többször ábrázolják mérleggel a kezében, mint a jó és a rossz eldöntésére hivatott személyt, a lelkek mérlegelőjét. A gnosztikusoknál Szent Mihály az „Aeonok Feje”.

Mihály (Micháél) és Gábor (Gabriél) arkangyal képe megjelenik a magyar Szent Koronán is.

A magyar néphagyományban Szent Mihály ott van a haldoklók mellett, segít itthagyni a földi világot, átkíséri a lelkeket a túlvilágra. Ehhez a jelenséghez kapcsolódik a Szent Mihály lova elnevezés. Innen a magyar néphagyományban a Göncölszekér másik neve, Szent Mihály szekere, sőt, a Tejút egyik középkori neve Szent Mihály útja.

Szeptember 29. Szent Mihály arkangyal ünnepe. Ekkor volt a kisfarsang időszakának kezdőnapja, a lakodalmak ideje, mely Katalin napig (november 25.) tartott. Mihály napjától várták az időjárás hidegre, téliesre fordulását: Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet. Ettől a naptól nem volt szabad az ágynemĹąt az udvaron szellőztetni. Szeptember 29. Szent Mihály arkangyal napja a betakarítás befejezésének a jelképe. Szeptembert Szent Mihály havának is szokták hívni.